byebyebye

Na, amúgy én már majd egy hete itthon vagyok, ahogy Milu is írta. Péntek hajnalban érkeztem meg, soksok óra repülés majd vonatozás után Kassára,innen meg már egyszerű volt hazajutnom.Főleg azért, mert kijöttek elém, és reggel 6kor már Zsolcacityben lehettem.
Olyan jó most itthon! Az idő nagyszerű, és én is jól érzem magam így munka nélkül. Persze napok óta 7:50kor kelek - munkába is mindig ekkor kellett,de ezt majd csak kiheverem...
Eredeti tervek szerint e hét hétfőn utaztam is volna vissza, de a szóbeli nyelvvizsgát holnapra tették, így felesleges lett volna; maradtam inkább a fenekemen és próbáltam tanulni.
Milu meg már úton van hazafele, ha jól számolom,lassan megérkezik Brüsszelbe - legalábbis tavaly,mikor én is Eurolines-szal jöttem haza, az is a londoni járat volt, és fél5re ért a belga fővárosba. De Milu már tegnap este 10óta buszozik, és holnap 11re ér Pestre. Remélem a rengeteg csomagjával azért felengedték a buszra! Ráadásul ő nem is egyedül utazik,egy barátja csatlakozott hozzá. Hogy ki, azt majd ő elmeséli!:)

Az utolsó napjaim nagyon jól teltek,és azért tényleg hiányoznak emberek. Lehet kicsit még Sally is, bár tőle rendesen el sem köszöntem, csak integettem neki, Bettyt meg elfelejtettem felkeresni. A főnökség is rendes volt, azt mondták, bármikor visszamehetek, persze elég gyorsan felvettek a helyemre egy lengyel lányt - majd még egyet. És a város is olyan szép volt az utolsó nap! Na meg a sárkányos 3D-s film szuperklassz volt, a Cemetery Junction* meg - amire belógtunk - nagyon vicces! És itthon eddig sehol sem leltem meg!:(
A hazautam is kalandos volt, de nem annyira,mint az odaút; ahhoz Milu is kellett volna. Így elég eseménytelenül telt a repülés, csak egy fura fickóval akadtam össze, aki 5éve kint dolgozik,de semmit sem ért angolul: ezért sem tudta,hogy fél órát miatta késett a repülő.Ugyanis valaki más beszállókártyájával szállt fel a gépre:) De azért időben megérkeztünk Szlovákiába, ahol felszálltam egy rozoga kis airport shuttlere - sok sok cigánnyal egyetemben, akik nekipréseltek az ablaknak, és bebuszoztam Pozsonyba. Itt elálldogáltam 2órát, vettem vizet,mert ekkor már majd szomjan haltam, majd 11kor felszálltam a vonatomra és 6órát zötykölődtem. Remélem Milu többet tud aludni, mint én,mert nekem kábé 5perc jutott. Mikor már majdnem elaludtam, bejött egy szlovák lány a kabinba és elkezdett valamit károgni nekem,persze egy szavát sem értettem s máig nem tudom, ugyan mit akarhatott. Felajánlottam neki, hogy beszélhetünk angolul,de erre csak röhögött - magyarul inkább nem szólaltam meg,mert féltem,hogy megvernek...
Aztán holnap mindenki szorítson nekem!:)

*Ez amúgy Ricky Gervais - Stephen Merchant új angol filmje, kint nagyon nagy reklámja van, de a britek amúgy is bírják Gervaist: ő a legnépszerűbb angol humorista, s nem mellesleg az Office kitalálója.Úgyhogy hajrá,mindenki nézze meg jó gyorsan!!!

Háphápháp

Míg Milu munkából munkába szaladgál, nekem kreatívnak kell lennem: a satnya idő ellenére hasznosan kell eltöltenem a hétvégét!
Kezdve a péntekkel. Bár tényleg durván rossz idő volt, egész napos eső és ködfoltok, nem is mozdultam ki. Ráadásul a kedvem is rossz volt, ezért inkább boroztam Boxyval és németeztem. (Nem tudom, a bor hatására történt e, de az egyszer elolvasott szavakra másnap reggel is emlékeztem. Különös, különös.)
Tegnap meg...hajjajjj, olyan kis listát írtam - gondolatban mindig pipáltam a végrehajtott célokat. Pedig a bicajom reggel rászorult egy kis renoválásra, leoperáltuk róla a sárvédőt - máris jobbak vagyunk, mint az itteni bicikliszerelők.
Aztán piros habartkrumplileves főzése után el is indulhattam utamra. Először a cv-met dobtam be egy nagyon tetszetős kávézóba - keresek egy részmunkaidős melót; ahol a főnökkel tök jól elbeszélgettem. Nem csak hogy tudta, mi Magyarország fővárosa, de jól is ejtette ki, s mikor mondtam neki, hogy keletre lakok Budapesttől, betájolta, hogy "akkor a nagy síkság közepén". Mikor meg elmagyaráztam neki a nevem kiejtését, rögtön azt reagálta: "Mint a Chinchillában". És rá is írta ezt az önéletrajzomra. Jó fej:) Bár nem hiszem, hogy megkapom a melót, de ilyen élmények kellenek.
Utána végigszáguldottam a buszok közt a Princes streeten - valahol le kellett parkolnom, mert 3kor Nuriával találkoztam. (Ő a spanyol lány a képeslapos boltból.) Be is néztünk egy kávézóba s végre csak ülhettem, süttethettem az arcomat és várhattam, hogy kiszolgáljanak. Na meg beszélhettem egy kivülállónak a hétköznapi gondokról, aki legalább minden téren egyetértett velem.
Listám következő pontján a tej szerepelt, amiért szintén Nuriával ugrottunk be a Farmfoodsba. 2x2 litert szereztem be végül - ekkor még nem gondoltam bele, hogy mindezt haza is kell cipelnem. Biciklivel. Visszapillantók, vigyázat! Az utolsó feladat az Aldi megkeresése volt, amiből mindössze 3 darab van Edinbraban és mind nagyon messze tőlünk. Sebaj, málhás szamárként elkerekeztem a legközelebbibe, a nap sütött, időm volt rá, mi kell még?
A fura csak az volt, hogy alig voltak a boltban. Pedig. Én azért szépen be tudtam vásárolni ott. Kábé ez eddig a legolcsóbb hely, ahol jártunk. Vagy ha nem is minden, de az akciós termékek meglepően olcsóak. Vegyük pl. a szőlőt, ami mindenhol 2font körül van, itt 59penny. Nem is hittem a szemeimnek. (De azért vettem 2 dobozzal...)
A gond csak az volt, hogy ekkor már két szatyrom is volt, de még messzebb kerültem a lakástól. A kocsik közt nem akartam imbolyogni, ehelyett elővettem kis térképemet, és kibogarásztam, hogy a patak (aka Water of Leith) kábé 100méterre van az Alditól, s amellett megy egy kis gyalogút, ahol sokkal biztonságosabb a biciklizés. Persze ennek ellenére a hazautam elég kalandos 1óra lett: a bicaj folyton bekapta a szatyrot, így a végére csak egy működő füle lett, alul pedig potyogtak ki a szőlők.
Azt hiszem, a városban ezért nem jár senki sem nagybevásárolni biciklivel.
Mára galériázást terveztem - azok ingyenesek ugye, így megint a Water of Leith mellett kerekeztem. Csakhogy miután felcipeltem a bicajt a 40méter magas dombra (a vacak kacskaringós lépcsősoron), a 3 kapu egyikén se tudtam bejutni a modern galériába. Így indultam tovább az Aldiba, mert kuszkuszt akartam ebédelni, és ott láttam olcsón. Aztán végül rizottót vettem, de ez is finom lett. (Ugye, mindig csak dolgozó Milu?)
A nap találós kérdése pedig: vajon az unoka - aki pénteken érkezett - miben keverte ki a hajfestékét?
A helyes megfejtő 1hét ingyenes csövelést nyer a kanapénkon!

legjobb barátaim

Botanikus kert, még mindig

Még jó, hogy Milu nem mesélte el az egész vasárnapot, így hagyva nekem is témát.
Kezdem is azzal, hogy nem dobtam egy hátast a Holyrood Parkban - közel sem voltam hozzá. Csak Milu megjegyezte, hogy egyikünk el fog még esni a sárban, és nem ő lesz az, én meg csak picit (icipicit!) megcsusszantam és cseppet összekoszoltam a cipőm. Ennyi a történet.

Ilyen szép hóvirágaink vannak, bizony ám!

A Holyrood Park amúgy a hatalmas park a város közepén, ami tele van több száz méter magas dombokkal. Ide a naplemente miatt zarándokoltunk el, de a nagy sár miatt nem jutottunk fel a nagy hegyek egyikére. Viszont csináltunk sok képet!

A Parlament - skótul és angolul, vagyis angolul és skótul

És láttuk a Skót Parlamentet, amit előbb egy gigantikus sünnek véltünk, de végül kiderült, hogy rossz épületet néztünk. A valódi parlament még építés alatt van és kábé a világ legmodernebbje, több építészeti díjat is nyert már. Ha majd elkészülnek a felújítással vagy mivel, le is fotózzuk nektek:)

Holyrood Park: befagyott tó meg fagyott lábú hattyúk

A nem látszó naplemente

A királynő skóciai nyaralója is, amit lazán csak Palace of Holyroodhouse-nak hívnak, is itt található. (Milutól most kérdeztem a nevét, neki meg csak most esett le, hogy "az a királynő skóciai nyaralója volt???"képben van...:D)

Tegnap, míg Milu fordított, én bejártam a várost, a jobcentret és még vásároltam is. (Négy litert tejet 1,5-ért; nem hagyhattam ki) A cv-ket még mindig lelkesen dobálgatom, sőt, tegnap már a két telefonhívásomat is tökéletesen értettem. Haladás! (Persze azért, mert mindkétszer külföldiekkel beszéltem...de akkor is!) Ma már interjúra is hivatalos voltam, szobalánynak jelentkeztem egy hotelbe, hogy anyukám büszke legyen rám. Még kamuztam is egy cv-t, amit tegnap délután nyomtathattam is ki; szobalány cv-m eddig ugyanis nem volt. Ez alapján lehúztam 3 és fél évet a La Rosa Hotelben Lillafüreden, mint room attendant.:) De 9:30kor én voltam a fickó első meghallgatott jelentkezője, és szerintem eléggé tetszhettem neki. Majd meglátjuk az eredményt. Mindenesetre holnap megint hivatalos vagyok egy hotelbe...Lehet végül csak takarítani fogok Skóciában?

Egy szar kép Miluról - ő mondta!!!

Egy jobb kép nem Miluról

Egy még jobb kép nem Miluról

Milu zoknija meg gépezős ruhája....na, most komolyan! Nem is bánom, hogy Boci a legjobb barátja Skóciában, nekem meg a vasaló az! Utána meg Betty, a kedves 70éves alsó szomszéd, utána Boxy, utána a csöves a tengerpartról utána meg....na,a lényeg, hogy Milu az utolsó helyen van!!! De ilyen szakadt zokni-nadrág kombóval ez nem is baj!

Koszosodik a fekete gatyám

Ugyanis a héten végig ebben voltam, amikor a városban voltunk, és hát meg kell hagyni, hogy az időnk jelentős részét ott töltöttük mindenféle rohangálás közepette. És mivel elejtettem azt a megjegyzést, hogy addig ebben a nadrágban leszek, amíg nem találunk munkát, így hát eléggé sürgető lenne a dolog. Na hát így munka kapcsán lessétek meg ezt a térképet:


Na most az A pont azt a helyet jelöli, ahol Csilla dolgozik, a B pedig azt, ahol lakunk, a köztük lévő vonal pedig azt a hatalmas távolságot, amit Csillának meg kell tennie, hogy eljárjon munkába, keresztül a belvároson. Na most ha még azt is hozzáteszem, hogy a belváros elég sok helyen fel van túrva, mert az itteni 4-es metrónak számító edinborói villamos építése folyik már évek óta, így lehet, hogy megértitek miért tartott tegnap Csillának másfél órába, amíg hazajusson.
Így sajnos pont lekéste azt, hogy elindultam én is munkába oda az Edinburgh felirat mellett található hatalmas parkba, ahonnan jöttem is haza és pont lekéstem arról, hogy elindulhassunk együtt vásárolni és közben elmesélhessem neki, hogy milyen angol káromkodások jutottak eszembe, amiket a riksásokkal is megosztottam:)
Na hát mindenesetre ma egész végig az egyik legforgalmasabb utcát jártuk és minden kis üzletbe beugrottunk, ahova ki volt írva, hogy alkalmazottat keresnek és beadtuk az önéletrajzainkat is és remélhetőleg majd valamikor értesítenek is. Holnap egy másik hasonló városrészbe megyünk hasonló célokkal, úgyhogy lehet, hogy nem lesz valami izgalmas nap, hacsak nem látunk ott is vihorászó alulöltözött lányokat:) Bár ez lehet, hogy csak az én kedvemet dobta fel:D
Viszont ma főztünk is egy baromi jó csirkehúslevest is másodiknak pedig megsütöttük a pipit (abban a sütőben, ami már legalább 2 éve nem lett kitakarítva. most itt pont megérne egy képet, de Boxy lakótársunk pont kint van és lehet, hogy sértésnek venné a dolgot) és megettük krumplival, legalábbis egy részét.
A főzőfelület viszont hála Csillának, már nem érdemel fényképezést (és hála nekem a vécé sem:)

dirty money

Ma is 1től 5ig dolgoztam, de a vacak útjavítások miatt fél7 után estem haza. Milu ekkor már riksázott, legalábbis azt hittem. Végül az történt, hogy fel se vette a riksát, mert 85 fontot kértek volna el tőle az este végén, amit kicsit sokkalt, így inkább hazajött és elmentünk a Morrisonsba. Ez szintén egy olcsó bevásárlóközpont, de eddig a kedvencünk. Olyan hosszú listám volt, ami az egész jövőhetet lefedte kajaügyileg, és mindent kaptunk nagyon olcsón, kivétel virslit, mert az mind béna volt. Ja, és azért a kedvencünk, mert a bejáratnál rögtön egy kenyerespult fogadott, leárazott pékárukkal. 9pennyért vettünk egy hatalmas baguettet, 4 organikus zsemlét, 6 hamburger zsemlét, 4 teljes kiőrlésű zsemlét és 1 kalácsot. Úgyhogy azt hiszem, jól jártunk. :)
A mai napom egyébként unalmasabb volt, mint a tegnap. Megint customer serviceltem, de 1óra után meguntam és csak ténferegtem a boltban meg rendet raktam. Uncsiiii. Luisát bezzeg tegnap meg ma is kasszázott. Utálom is érte!!!
Viszont rájöttem, hogy vasárnap 5órát fogok dolgozni, ami +5fontot jelent, és ennek azért örülök. Ja mert azt elfelejtettem mondani, hogy ez a meló csak vasárnap estig tart. Meg majd esetleg húsvétkor, és anyák napján besegíthetek, de ennyi. A semminél - na meg a lehúzós riksázástól - azért jobb.
És holnap végre húslevest eszünk.:)

1. munkanap

"Bears, beets, battlestar galactica..."

A tenger újabb színe

És igeeeeen: a tegnapi néni tényleg azért hívott be mára, mert kaptam egy part time jobot egy város széli Clintonsban. Persze az kicsit rontja az élményt, hogy csak az nem kapta meg az állást, aki nem tudta igazolni a személyazonosságát. De ma már kezeltem a kis köcsög fontokat meg pennyket is, és a végén semmi sem hiányzott a kasszából!!!


A tegnapi nap végén olyan fáradtak voltunk már, hogy nem is számoltunk be a 2. interjúnkról. A Murrayfield Golf Clubba kellett elbuszoznunk, ami egy tök elit hely nem messze a városközponttól. Persze a végén kiderült, hogy annyira nem is elit, mert a szakácsfiú karján egy hatalmas tetoválás volt, ami inkább tök menőn nézett ki. Az interjú amúgy jól ment, jó fej volt a főszakács, John, és még az angolkámat is megdicsérte:)


Utána összefutottunk egy magyar lánnyal, aki szintén a golf klubba jelentkezett, ő meg jó sok tanáccsal látott el minket. Hazafele gyalogolva be is mentünk a CareerScotlandba, ahol átnézték a cv-nket és kiderült, hogy az europass önéletrajzunk egy nagy kalap kaki volt. Legalább már tudjuk, eddig miért nem reagáltak az emailjeinkre...

Újdonsült sirály barátomról készült kép

Este pedig az ASDA-ban voltunk fekete nadrágot venni, és kaptunk is egyet 5fontért. Pedig ez szerepelt a mit vigyek Skóciába? listámon, de mivel a sajátomat otthon nem nagyon szerettem - s mivel kilógondjaim voltak a poggyásszal, utolsó pillanatban ki kellett dobnom a bőröndből - Ödönből.

Közkívánatra

Ebben az utcában lakunk.

Ez a kukánk!

Ez a lakásunk.

Ez pedig a szomszéd.

Ő pedig a házőrzőnk.

Clinton...vagy Lincoln?

A nagy hír az, hogy van munkám. Legalábbis nagyon úgy tűnik.:)
Felhívtak a Clinton Cardsból, ami az ajándékbolt. Vagyis jelenleg a legszuperebb ajándékbolt a világon! A címet persze nem értettem, de a telefonszám alapján rá tudtam keresni, és holnap délre mehetek is.
Olyan izgatott vagyok, mintha most gurítottam volna le 2 bödön kávét!
Persze fekete nadrágom még nincs, ami kötelező, így most indulunk azt venni.
Szurkoljatok:)
(A nadrágvevéshez is.)